"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Dienstag, 8. Oktober 2013

Dubai - 3. nap

Az éjszakák nagyon jók voltak, bár Marcel nem éppen a jó alvásáról híres, de Dubaiban úgy aludt, mint a bunda:) Igaz, a rengeteg élményt valamikor fel is kellett dolgoznia és hulla fáradt is volt a napi 5-6 órás medencézéstől :)

Vasárnap a reggeli után megbeszéltük, hogy a vizes programokat délutánra hagyjuk, délelőtt pedig nyakunkba vesszük a várost :) Taxival indultunk el, túl meleg volt még ahhoz is, hogy a metró-állomásig elvánszorogjunk :) A cél A Mall of Emirates volt, a világ egyik legnagyobb bevásárlóközponja. 2005ben építették, akkor ez volt Dubaiban a non plus ultra, 223.000 m2 területen több, mint 400 (luxus)bolt, 65 étterem, hotelek, kávézók, szökőkutak, egy gigantikus carrefoure áruház és egy sípálya!!! Az útikönyvek szerint sokat vesztett a fényéből és 2008ban át kellett adnia a helyét a Dubai Mall-nak, ami a világ legnagyobb shopping-centere lett, de mivel mi ide mentünk először, nekem szemem-szám tátva maradt, mikor beléptünk a hatalmas kupulás, világos, fényűző és mindenhol csillogó áruházba.

 


 
Amiről talán a leghíresebb ez a hely, az a sípálya, ami a világ legnagyobb indoor-sípályája!!! Persze ez is csak a luxus, a gazdagság, a töménytelen mennyiségű pénz és jólét fitogtatása, mindenesetre egyedülálló az biztos, hogy egy országban, ahol átlagban 35-40 fok van, az ember akár síelni is megtanulhat :)) Nyilván nem mindenki mondhatja el magáról, hogy délelőtt pancsolt a 34 fokos tengerben, délután pedig síelt a -4 fokban... Mondjuk engem egyáltalán nem vonzott a hideg, nem azért mentem oda, de azért érdekes volt nézni az egyen-síruhába beöltözött embereket :)) Van ott minden, a sífelvonótól kezdve a különböző nehézségű sípályákon át a szánkó- és gumipályáig, pingvinekig, ami csak egy jó kis téli programhoz kell :))) Persze abba inkább nem is érdemes belegondolni, hogy mennyi energiába kerül ott ilyen hideget csinálni és éjszkánként 25 tonna havat készíteni, ők sem gondolnak bele, amig van olaj, addig van pénz és addig szórják is, ahol és ahogy lehet....







Egyébként it Svájcban nagy felháborodást keltett, hogy nagyon sok svájci sí-oktatót próbálnak elcsábítani Dubaiba, nyilván többszörös fizetésért, de nem nézik jó szemmel, ha valaki "eladja a lelkét" és a hazai természetes hegyi pályák helyett Dubaiban tanít másokat síelni...

Én azért szívesen nézelődtem, tátottam volna a szám egy kicsit, még ha vásárolni úgy sem vettem volna semmit, de két éhes pasival ez nem tűnt annyira jó ötletnek :))) Így aztán kaja-helyet kerestünk, igazából megtalálni nem volt nehéz, hisz hiába hatalmas a hely, minden szuper jól ki van táblázva, no de eldönteni, hogy mit együnk, az már nehezebb dió volt... végül egy wrap-étterem mellett döntöttünk és nem csalódtunk, szuper finomat ettünk. Egyébként a 9 nap alatt rossz kaját nem ettünk, mindegy, hogy a hotelben, étteremben, bevásárlóközpontban, utcán, minden nagyon finom volt. Utána Marcelre rájött a "felekirályságomegyrágóért" (pontosabban "hanemkapokazonnalrágótakkorszétordítomaházat :))), pedig általában nem jellemző rá ez a követelőzés, mindenesetre kinéztük, hogy hol van a Carrefour áruház - persze a bevásárlóközpont másik legvégén volt és elbattyogtunk oda. Az áruház is gigantikus volt, ekkorát talán még életemben nem láttam, a felhozatal, a kínálat pedig olyan szinten bőséges, amit szinte elképzelhetetlen!! Kb. 100 féle kenyér, a zöldséges-gyümölcsös rész akkora, hogy nem láttuk a végét, minden a legfrissebb, a legszebb, hatalmas hűtőpultok, végeláthatatlan sorok, minden, amit egy európai boltban megtalálhat az ember, kiegészítve az arab világ finomságaival és ottani eledeleivel :) Nem volt kérdés, hogy kedvenc megszokott rágónkat is megtaláljuk, rögtön vagy ötfajta kiszerelésben :))

Mivel a fiúknak elege lett a bevásárlóközpontból és vizet akartak (mármint medencét :)), így hazafelé vettünk az irányt. Marcel annyira belelkesült a metrótól, mindenképp ki szerette volna próbálni és mivel a Mall-nál van is egy megállója, így lemondtunk a kényelmesebb (és gyorsabb) taxiról és belevágtunk a metró-kalandba :))

A Dubai-Metrót 2009 óta építik, nem a föld alatt, hisz hely van bőven, hanem 4 méter magason álló lábakon mennek a sínek. Folyamatosan bővítik, 2012 óta pedig bekerült a Guinness Rekordok könyvébe, mint a világ leghosszabb vezető nélküli metrója. Két vonal van, a piros és a zöld, 2020ig közel 200 km-nyi útvonalat terveznek kiépíteni.

A megállóbal kicsit bénáztunk, nem értettük, miért került az autómatában megvett napijegy háromszor annyiba, mint amit az útikönyvben olvastunk, míg nem egy kedves kalauz fel nem világosított minket, hogy sikerült "gold"-jegyet vennünk, ami első osztályra jogosít :))) Ahogy már írtam, a metróknak nincs vezetőjük, teljesen autómatán működik minden és megtapasztaltuk, hogy igencsak sokan használják, főleg a munkás osztály... Ami érdekes, hogy van egy külön kocsi, ahol csak nők és gyerekek utazhatnak, de mivel az utcákon tized annyi nőt nem lehet látni, mint férfit, természetes volt, hogy ezek a kocsik szinte üresek, míg a sima kocsikban mint a heringek préselődnek össze a férfiak. Egyébként ennek a megkülönböztetésnek nem vallási, hanem inkább biztonsági oka van, hisz Dubai a többi arab országhoz képest tényleg "felvilágosult" és több minden megengedett, nincsenek a nők elkülönítve a férfiaktól, de talán úgy gondolták, hogy főleg este, sötétedés után jobb, ha nem keveredik a két nem :))

Sikerült a metró legelején helyet találni, Marcelnek nagyon tetszett, hogy ő "vezethette" a metrót, mi pedig csak ámulva néztük a hatalmas felhőkarcolókat :) Azért mikor először pillantottuk meg a Burj Khalifa 828 méter magas csúcsát (a videóban kb. 1.26-tól:), ami mellett minden addigi felhőkarcoló eltörpült, hihetetlen volt...
A metróban persze szétfagytunk, olyan szinten ment a klíma, hogy azt hittem, tüdőgyulladást kapunk...

A metróállomástól aztán visszavánszorogtunk a hotelbe, át a Dubai Marina-n, ami Dubai egyik nagy kikötője, hatalmas épületekkel, hotelekkel és persze yachtokkal. Már alig vártuk, hogy belevessük magunkat a habokba, jól esett a pár órás klímás bevásárlóközpont után a meleg víz :))







 Marcel kedvenc csavart felhőkarcolója :)))
 


 Dubai Marina
 


Videó a metróból :)) (az arab nyelv annyira tetszik, olyan dallamos, mintha énekelnének :)) Érdemes megfigyelni a hatalmas forgalmat, a rengeteg építkezést és a felhőkarcolókat, szerintem versenyeznek, melyik a szebb, annyi különleges formájú-színű volt, versenyt csillogtak a ragyogó napsütésben :)) (mert ha nem írtam volna, ott MINDIG, de MINDIG süt a nap :)))


Egész délután / este a tengerparton voltunk, fürödtünk, homokvárakat építettünk és megnéztük az első naplementénket :))) Sajnos három hadihajó pont benne állt a lemenő napban, de így is csodás volt :))) érdekes egyébként, hogy alig hogy lemegy a nap, nagyon gyorsan besötétedik, tényleg mintha lekapcsolnák a villanyt :)) Mire visszaértünk a tengerpartról a szobába, már korom sötét volt :))


 tengeri csillag :)))













folyt. köv. :)))

1 Kommentar:

Phan hat gesagt…

Imádom a tengert, és mindent, ami hozzá kapcsolódik, pl. a kagylókat, a halakat. Igaz, én Horvátországnál messzebb nem voltam tengerparton, de azok a nyaralások is csodaszépek voltak.
Hát még Dubaiban milyen fantasztikus lehetett nektek!
Gyönyörűek a naplementés képeid, meg MINDEGYIK! :)))

Továbbra is várom a folytatást! :)