"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Montag, 14. Oktober 2013

Dubai - 6. nap - ATLANTIS :)

Dubaiban két aquapark van, az egyikbe mindenképp szerettünk volna elmenni, na nem mintha nem lett volna elég víz a medencékben és a tengerben, de hát imádjuk a csúszdákat és a helyszín sem mindennapi :))

A Palm Jumeirah-n lévő Aquaventure lett a befutó, mert a pálma szigetre mindenképp szerettünk volna kimenni, közelről is megnézni az Atlantis hotelt (amit a Bahamákon található eredeti hotel szinte pontos mása).

A Palm Jumeirah-t 2001ben kezdték el építeni, egy mesterségesen, pálmafa formájában feltötött szigetről van szó, ami még a világűrből is látszik. A sziget 4 km hosszú, a külső gyűrűje pedig 12 km, amit egy közel 1 km hosszú alagút (autóknak) és egy 300 méteres híd (monorail) köt össze a pálma "törzsével".  A legvégén található az Atlantis hotel és az aquapark, a pálma ágain pedig kétszintes villák sorakoznak.

(ezt a fotót sajnos nem én készítettem, csak ezzel jobban elképzelhető a sziget :)
 
Kinéztük az interneten, hogy a legegyszerűbben a 2009-ben épült monorail-lel lehet odajutni (persze a taxin kívül), ami egy teljesen autómata, vezető nélküli mágnesvasút :)) Marcel persze teljesen belelkesedett, mondjuk neki jöhet bármi, ami sínen megy :))) A végállomás épülete annyira új, hogy a parkolóház még nincs is teljesen kész hozzá és ahogy néztük, két köztes megállója is lesz, de egyelőre csak a szárazföld és az Atlantis között közlekedik.
 
 
Az út nem tartott sokáig, de nagy élmény volt, Marcelnek azért, mert ő "vezethette" a metrót, mi meg tátottuk a szánkat az újabb csodáktól, amiket láttunk :)) Azért ahogy egyre közelebb érünk az Atlantishoz és egyre jobban magasodik elénk, balról a hotel, jobbról az aquapark, előttünk a tenger, mögöttünk a város, mesebeli :)))
 










A monorail végállomása

Aquapark egy része
 

Az aquapark bejárata a hotelből nyílik, pontosabban az egyik szárnyából, ahol több butik, étterem is található. Tényleg úgy érzi magát az ember, mintha egy másik városba érkezett volna :)) Persze itt is mindenhol a csillogás, a ragyogás, a luxus, egy teljesen más világ :))
 

 
A park hatalmas, rengeteg csúszda, óriási gyerekrész, medencék, egy a teljes parkon áthaladó folyó, amin gumikkal lehet közlekedni, közvetlen tengerparti rész és egy delfinárium várja a lágotagókat. Eredetileg csak a csúszdákat céloztuk meg, de aztán a bejáratnál Gábor megkérdezte, nem szeretnénk-e delfinekkel is úszkálni :)))) Hááát nagyon vaciláltunk, azt gondoltuk, hogy hatalmas és egyszeri élmény, de az ára nagyon borsos volt. De ha már egyszer ott voltunk... :)))))) Ezt nem lehetett kihagyni :))))
 
Megkaptuk az időpontot, hogy mikorra kell a delfináriumhoz érni, ami persze a park másik végén volt. Elndultunk gyalog a tikkasztó hőségben, Marcel már akkor kezdett egy kicsit kiakadni, hogy mi az, hogy nem a medencékbe és a csúszdákhoz megyünk, hanem gyalogolunk ebben a melegben... Szerencsére pont jött egy kis elektromos autó, olyan, ami a hotelünkben is volt és hipp-hopp elrepített minket a park végére :))
 
 
Aztán folytatódott azzal, hogy várnunk kellett, nem is kicsit, no akkor már nekem is kezdett (m)elegem lenni, főtt a fejünk a 40 fokban, ott volt a víz, a tenger, a medencék, mi pedig várakoztunk :))) Ráadásnak Marcel megéhezett, mert már ebédidőhöz közeledtünk és hát mint a pasik nagy része, nem viseli túl jól, ha éhes :)))) Végre behívtak minket, jött egy újabb eligazítás és újabb várakozás, most már a 20 fokra lehűtött klimás teremben, ahol majd szétfagytunk az egy szál fürdőruhában... Onnan aztán tovább vittek minket egy öltözőbe, hogy megkapjuk a szép egyen-neopren ruhánkat, nehogy véletlenül valaki fázzon a 25 fokra lehűtött medencében :)) Iszonyat viccesen néztünk ki és mit ne mondjak, az egyen-méret nem volt túl kényelmes sem, no de aki delfinekkel akar úszni, annak ennyit be kell vállalnia, sőt még egy fél órás kiselőadást is, immáron neoprenanzugba beöltözve és izzadva :))) Na itt már Marcelnek végleg elfogyott a türelme, mondjuk totál meg is értettem, még felnőttként is hosszú volt ez a várakozás, de ő már legszivesebben ment volt a csúszdákhoz :))
 
Végre aztán elindultunk kifelé, a hatalmas medencékben több delfi "dolgozott" egyszerre, egy-egy delfinhez pedig 10 embert "osztottak" be. Persze az "állatvédő" felem egy kicsit tiltakozott, a cirkuszban sem szerettem soha az állatos produkciókat, mindig sajnáltam az állatokat és ezeknek a delfineknek is nyilván jobb lenne, ha a végtelen tengerben úszkálhatnának, de a másik felem hatalmas izgalommal várta a találkozást :))
 

Ezekben a medencékben úsztak a delfinek
 
Másfél órás procedúra után végre bemehettünk a medencébe, régen esett már ennyire jól, hogy vizes lehettem :))) Marcelnál viszont ez volt az utolsó csepp a pohárban.... ugyanis a karján voltak kis szemölcsök, ami a sok áztatástól teljesen felpuhult és reggel elkaparta az egyiket úgy, hogy seb lett rajta.... a medence vize viszont sós volt, mint a tenger... tovább is van, mondjam még....
 
Nagy lendülettel vetette bele magát a vízbe, aztán hatalmas ordítás.... Nyilván összeadódott a sok várakozás, az éhség, a meleg, mindenesetre rögtön ki akart menni, persze elhiszem, hogy egy kicsit csípte a kezét a víz, de azért ekkora hisztit nem szokott csinálni miatta...
 
A "program" elkezdődött, jött a delfin, bemutatkozott, úszkált körülöttünk, én pedig ahelyett, hogy élveztem volna, próbáltam Marcel lelkére beszélni és elterelni a figyelmét a sebről és sós vízről...Néha sikerült is, azért látszott rajta, hogy neki is nagyon tetszik, ahogy ott úszkál körülöttünk, ahogy meg tudtuk simogatni, de csak addig volt jó, amig nem érte víz a karját.
 
A csoportos simogatás után aztán egyesével is oda lehetett menni a delfinhez, volt, aki labdázott vele, volt, akinek karikát hozott vissza, én pedig "táncoltam" vele :)))) Leírhatatlan élmény volt, még úgy is, hogy Marcel nem akart odajönni és nyűgösködött végig...
 
Aztán megmutatták nekünk, hogyan viselkedjünk, hogy odaússzon hozzánk a delfin és tudjunk neki puszit adni :)) Hú nem mondom, hogy nem izgultam, azért mégis csak egy "vadállatról" van szó, de amikor odaúszott elém, egész közel, megsimogattam és puszit adtam neki, összeért a bőrünk, jajjjj de csodás élmény volt :)))) Marcel nem volt ennyire lelkes, de legalabb odajött velem és hozzá is odaúszott a delfin :))
 







 
(fotózni, videózni persze nem volt szabad, minden csoportnak volt egy külön fotósa is, a program után pedig a shopban ki lehetett válogatni és meg lehetett venni a fotókat..:)
 
Sajnáltam Marcelt, mert ahogy vége lett a programnak, mondta, hogy szeretne majd máskor is találkozni a delfinekkel, amikor nincs seb a kezén és nem fáj neki, de ezt most nem tudta élvezni.. Nekünk viszont tényleg egy életre szóló élmény volt :)))
 
Ezután "letámadtuk" a gyerekrészt és Marcelt mintha kicserélték volna.. Na jó, enni is kapott, a kezét sem csípte már a víz és még vagy 15 csúszda is volt, amiket lecsúszhatott, szóval elemében volt :)) Kicsit azért gondolkodtunk rajta, hogy érdemes volt-e ennyi pénzt kifizetni a delfinekre, amikor neki tényleg ez a csúszdás rész volt az élvezetesebb (5 éves korunkban minket sem azért kergettek az asztal körül, hogy ússzunk már delfinekkel...), de aztán arra jutottunk Gáborral, hogy most már azért megérdemlünk mi is olyan dolgokat, amik nekünk élmény (és azért ha nincs ez a sok negatív előjáték, akkor szerintem ő sem viselte volna ennyire rosszul az egészet :)
 
A gyerekrész is hatalmas volt, mindenhonnan jött a víz és az egész ponyva alatt volt így nem kellett attól tartani, hogy napszúrást kapnak a gyerekek. A biztonságra itt is hatalmas hangsúlyt fektettek, MINDEN csúszta tetején ÉS alján állt egy-egy úszomester és a vízben még vagy 10 másik, néha többen voltak, mint gyerekek és szépen terelgették az apró népet :) Mondjuk amiatt is fontos volt, mert a csúszdákon viszont a felnőttek nem csúszhattak le, egyszer próbáltam, de rám szóltak...
 
Ez volt az egyetlen negatívum, hogy a többi csúszdán viszont 120 cm volt a határ, amit Marcel épp nem ért el, nagyon szigorúan vették, így együtt nem tudtunk sehol lecsúszni, mert a felnőtt csúszdákra őt nem engedték (pedig nem volt vészesebb, sőt, mint egy-egy csúszda, amin már lecsúsztunk vele), a gyerekrészen pedig mi felnőttek nem mehettünk. Szóval ha valaki ide megy, ezt érdemes figyelembe venni, persze van sok más atttrakció is, de a közös csúszásokat elfelejthettük sajnos....
 
A park egész területén folyik végig egy folyó, ahol gumival lehet végigmenni, sodortatni magunkat. Legnagyobb részén szépen ringatóznak a gumik és lassan lehet haladni, de vannak örvényesebb, hullámosabb, vízeséses részek, ahol igazán begyorsulnak a gumik és szélsebesen siklunk lefelé. A biztonságra itt is ügyelnek, nem hazudok, 10-15 méterenként álltak/ültek az úszómesterek (ez milyen borzasztó munka lehet, a 40 fokban víz partján állni és nem belemenni :))), de Marcelhez itt is mindenkinek volt egy-egy kedves szava vagy mosolya :))
 




 
gyerekparadicsom :))
 




 
 
Tudom, hogy az iszlám vallás tiltja, hogy helyieket fotózzunk, de azért hihetetlen volt látni a 21. században, hogy amig apuka a gyerekekkel pancsol, vizez, úszik, csúszdázik, addig a feleségek, állig felcsadorozva ülnek a medence szélén egész nap......



 
 

A gyerekrészen :)
 

A folyón (szuper gumik voltak, a két személyes elől nem lukas volt, hanem mint egy kis csónak,így gyerekeknek szuper kényelmes és biztonságos :)
 
Volt több csúszda is, ami egy olyan medencébe érkezett bele, ahol cápák, ráják és más halak úszkáltak, na persze egy üvegfallal elválasztva :))) sajnos Marcel ebben sem csúszhatott le, pedig szerintem semmi extra nem volt magában a csúszdában, ha csak annyi nem, hogy végig sötétben ment :))
 
 
 
Miután kicsúszdáztuk magunkat, kimentünk egy kicsit a tengerpartra. A nap már egyre lejebb ment az égen, csodás fények voltak, a tenger sima, mivel a pálma belsejében voltunk, ahol nincsenek hullámok, hófehér homok, háttérben a "vitorlahotel", a világ egyetlen 7 csilagot hotelje, a Burj Al Arab, jajdeszépdejóvolt :)))
 






A monorail


 
A park napnyugtakor zár, akkor viszont elég gyorsan, hisz ahogy írtam már, itt nincs alkonyat, ha lemegy a nap, akkor perceken belül korom sötét lesz, mint amikor lekapcsolják a villanyt :))) Hat után indultunk el, még vásárolgattunk pár suvenirt és már indult is visszafelé a monorail. A kivilágított Atlantis is lenyűgözően csodás látvány volt!!!
 
 
Mondanom sem kell, hogy este megint nem kellett senkit sem ringatni, annyi élményben, kalandban volt részünk, aki Dubaiban jár, ezt a parkot ne hagyja ki!!! :))


Kommentare:

Ditke hat gesagt…

Bevallom, eddig nem nagyon vonzott Dubai - tenger, meleg itt is van :-), a tesóm meg dolgozott a közel-keleten és egyáltalán nem volt elájulva tőle, szóval nagyon hátul van az "el kell menni listámon" , de olvasva a posztjaidat - még a végén kedvet kapok :-)
Látszik, hogy szuper volt, nagyon élveztétek, tényleg nagy élmény lehetett. :-)

Csilli hat gesagt…

Húúúúúú Orsikám, ez csuda klassz lehetett!!!! nem győztem végig olvasni, a képeket csodálni, a videókat meg majd szépen lassan, mert nagyon kíváncsi vagyok!!
Mesés hely, remélem egyszer azért nekünk is összejön :) A kedvet mindenesetre (na nem mintha eddig nem lett volna...) megcsináltad hozzá :)
Lassan mi is utazunk, most Thaiföld lesz a célállomás december 14.-én indulunk, Quatarban töltünk 2 napot, aztán Bangkok 2 nap, és irány Ao Nang, ahol 3 hétre béreltünk házikót, és tuti bejárjuk az összes környező szigetet :) 1 hónap nyár a télben, annyira várom, főleg hogy a múltkori fagyok miatt már a fele lombozat lehullott... sajna hamar vége lesz az ősznek látványilag:S Bár ahogy elnézem nálatok meg már esett a hó, úgyhogy inkább nem is panaszkodok :D
sok puszi nektek, a mail meg továbbra is megy egyszercsak!!! :)

khase hat gesagt…

Ditke, bennem sem volt soha a vágy, hogy márpedig én mindenáron Dubaiba szeretnék menni, mikor számba vettük a lehetöségeket, olyan helyet keresve, ami relativ közel van viszont tuti biztosra jó az idö, akkor ez a hely maradt :)) Nem hittem volna, hogy ennyire fog tetszeni, ha "csak" a meleg és a mindignapsütés lett volna, már akkor is megérte volna, viszont tényleg iszonyatosan nagy élmény volt, teljesen magával ragadt a város hangulata :))))

CSilli, húuuu akkor azért Nektek is szuper lesz!!!!! Tankoljatok fel sok sok napsütésböl :))) Akkor ott is karacsonyoztok :))) Hát igen, én is mennék, a meleg homok látványa (és érzése) jobban tetszett, mint a havas hegyek, de most ez van :)))
Remélem, jól vagytok egyébként!! Ház már teljesen kész van? :) Fiúk? :)

Csilli hat gesagt…

Persze minden oké, úgy 90%-ban minden megvan, és irtó klassz lett!! júliusban már medencéztünk (8x4 méteres) és azóta még sokminden elkészült. Igazi kis gyerekparadicsom van kialakulófélben, és azért is utazunk most télen, mert annyira imádunk itthon lenni, hogy nyáron én nem szívesen hagynám itt:)) Majd csinálok képeket, hogy nagyjából lásd, miről van szó :) Jövő nyáron mindenképp el kell jönnötök, Marcel fürödhet amennyit akar, van gyerekquadunk, akarunk terepgokartot, de van 3méteres trambulin is, nameg hinták, csúszda, szóval minden adott ahhoz, hogy mi nyugiban dumálgassunk, míg a srácok játszanak. A nyáron köbö 20 féle koktélt készítettem, úgyhogy tényleg jönnötök kell, mert ha jó idő van, akkor felér egy kisebb fajta nyaralással (jacuzzi is van... és a többit már le se merem írni..:))))
Fiúk meg nyomják az ovit, de csak ebéd utánig, aztán jövünk haza, és mivel nem alszanak így napközben, képzeld este 8-fél9 körül már alszanak, ami kész felüdülés nekem az elmúlt évek után:)) Szóval minden szuper, bár Levi nagyon nem egyszerű eset, és néha már sírok annyira kiborít, úgyhogy több gyerek tuti nem lesz, mert ő kitesz kettőt... Milán viszont egy igazi tündér, de majd összeszedem magam, és próbálok valamit prezentálni a blogra, mert mostanság többé-kevésbé működik a freeblog, és nekem az az igazi, a másikat nem érzem magaménak:)
Jajjjj és utólag is boldog szülinapot, facen elmaradt a köszöntés, most kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel pótolom!!!!:)