"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Donnerstag, 24. Oktober 2013

Dubai - 9. nap - WILD WADI

Volt még egy napunk utazás előtt, így péntek este összeült a családi kupaktanács, hogy megbeszéljük a szombati programot. Én szerettem volna eljutni a régi városrészbe, a creekbe, esetleg egy soukba, esetleg hajózni, Gábor a Hard Rock Cafe-ba és souvenier-boltokba, Marcel pedig a másik csúszdás parkba, ami közvetlenül a Burj Al Arab mellett van, mikor ott jártunk, akkor vette észre fentről, a 27. emeletről.

Szerintetek melyik lett a befutó? :)))) Azt hiszem, nem nehéz kitalálni, hogy szombat reggel nyitásra, 10 órára már a Wild Wadi vizipark pénztáránál vettük a jegyet :)))


A park hatalmas, kb. 50.000 m2, közvetlenül a Jumeirah Beach-en (tengerpart-kapcsolat viszont nincsen, nem úgy, mint az Atlantisnál), rálátással a Burj Al Arabra. A bejárat mesterségesen kialakított sziklák között halad, a park zegzugos, vízesések, függőhidak, eldugott kis pihenőhelyek, medencék és csúszdák. Azért összehasonlítva az Aquaventure-rel, sokkal kopottabb, persze régebbi is, de sokkal koszosabbak az öltözők, a pihenőszékek, az utak, kicsit eljárt már felette az idő.





 






 
Ami viszont jobb volt, hogy a gyerekeknél 110 cm volt a határ, így Marcellel tulajdonképpen mindegyik csúszdára felülhettünk volna. Persze először a gyerekrészt támadtuk le, akkor még nem voltak sokan (tényleg érdemes nyitásra odamenni, mert délre már akkora tömeg volt, hogy szinte megmozdulni nem tudtunk), így Marcel rögtön megrohamozta a csúszdákat. A gyerekrész talán egy kicsit kisebb, mint az Aquaventure-ben, a víz jóval hidegebb, rengeteg úszómester volt itt is, viszont a felnőttek is lecsúszhattak a gyerekcsúszdákon (voltak közöttük azért elég hosszúak is :)







Miután Marcel kitombolta és kicsúszdázta magát, megcéloztuk a park legnagyobb attrakcióját, a parkon végig körbevezető vizi folyamot, ami több szakaszból áll, van, hogy hatalmas víznyomás viszi fel az 1-2személyes gumikat, van rendes csúszda-része és vannak enyhébb "ringatózós" szakaszok. Mi csak "popórázónak" hívtuk, eszméletlen volt, ahogy a hatalmas erősségű vízsugár nyomta felfelé a gumikat, mint egy hullámvasúton, nagyon vicces volt, rég nevettünk már ennyit egy csúszdánál :)) Több helyen elágazások is vannak, ahol a vízben álló "parkőrök" terelgetik a gumikat, így akár többször egymás után is végig lehet menni, különböző nehézségű pályákon. Volt egy szakasz, amerre Marcellel soha nem mentünk, szívesen lecsúsztam volna egy meredekebb részen is, de mikor Marcelt meglátták, mindig eltereltek egy másik pálya felé :) Ettől eltekintve tényleg ez volt a park legviccesebb és legjobb része!! Délután viszont már hosszú sorokban kígyoztak az emberek és eléggé bedugultak a csatornák is, akkor már csak tömegnyomor volt, az már nem volt olyan élvezetes.


Volt több hosszabb csúszda, örültünk is, hogy Marcellel együtt is csúszhatunk, kiválasztottunk egy olyat, ahol egy 4személyes gumiba kell beleülni aztán irány lefelé. Hát nem vagyok egy beszari típus, legalább is ami a csúszdákat illeti és Marcellel is lecsúsztunk már pár olyan csúszdán, amit utána ha nem is megbántam, de igencsak elgondolkodtam, hogy nem volt-e túl nagy felelőtlenség, de ez überelt mindent!!!

Eleve a gumi túl nagy volt Marcelnek, így a popsija kilógott és attól féltem, alul kiesik. Jobbról-balról szorítottuk ugyan a kezét, arra koncentrálva, hogy el ne veszítsük. No és akkor jöttek a tölcsérek!!!! Én ültem menetirányban és látom ám, hogy egy nyitott tölcsér felé száguldunk, kinézek, lent az utca kb. 50 méterrel alattunk és csak imádkozom, hogy a gumi álljon meg a tölcsér szélénél.... Hát kb. 3 cm hely lehetett, Gábor háttal ült, nem látta, de a feje kilógott a csúszdából... No akkor én ott annyira bepánikoltam, ráadásul Marcel egyre kijebb csúszott a gumiból, szorítottam a kezét, aztán jött még egy tölcsér, és én már csak azt vártam, hogy legyen vége :))))

Ez volt az a csúszda, 0.18-nál érdemes megállítani és akkor látszik, miről is írtam :)))))

Ezután inkább maradtunk a popórázónál :)))))) Viszont a tömeg is egyre nagyobb lett és amit érdekes volt még megfigyelni, hogy amig az Aquaventure-ben a turisták voltak elnyomó többségben, itt inkább a helyiek (persze hétvégén mentünk, talán azért is), a vége felé tényleg elvétve lehetett csak látni külföldieket és kezdtem magam furcsán érezni a bikinimben a sok sok csadoros és állig felöltözöttek között.









És mivel még egy kicsit a tengerpartra is szerettünk volna kimenni és a hotel medencéjét is élvezni, így 3 után összepakoltunk és hazataxiztunk. Azért ha a kettő vizes park közül kellene választani, inkább az aquaventure-t ajánlom, újabb, modernebb, több attrakció, szebb park, tengerkapcsolat, delfinek, tisztaság, de nagy élmény volt azért ez is.

Visszaérve a hotelbe már indultunk is le a medencékhez (persze nem voltunk aznap sem eleget vízben :))), a tengerparton pedig kagylókat gyűjtöttünk és csodás naplementében volt részünk :))



La Dolce Vita :)))
 




 egyik kedvenc fotóm :)) nagyfiam :))
 


 Simogatja?
 
Eltolja?


 Hazahozza :))
 
Mivel vasárnap csak délután indult a gépünk, így még nem álltunk neki pakolni és tudtuk, hogy délelőtt még fürödhetünk egyet, de így is nehéz szívvel hagytuk ott a csodás tengerpartot....


Kommentare:

Ferilka hat gesagt…

A kagylós képek (is) annyira jóóóók!

Phan hat gesagt…

Én is imádom a kagylókat! Csodaszép a színük. :)