"Hiszem, hogy az embernek mindennap lehetősége nyílik rá,
hogy az élet minden területén eldönthesse, melyik a legjobb lépés."

/Paulo Coelho: A Zahir/

Sonntag, 8. Dezember 2013

Adventben

Azt hiszem, soha nem lesz olyan, hogy időben el tudok készülni Karácsonyra, mindegy, mennyivel előtte kezdek neki :))) Persze ebben van egy adag "ej ráérünk arra még" is, hisz novemberben még olyan messzinek tűnnek az ünnepek és az is, ahogy közeledik a Szenteste, úgy sűrűsödnek a programok és a tennivalók :)

Az elmúlt két hétben sem unatkoztunk, még jó, hogy ennyit fotózok, így legalább a fényképek alapján vissza tudunk emlékezni arra, mi minden történt :))

Először is rendesen beköszöntött a tél :)) Persze gondoltuk is, hogy itt fent a hegyen, ezer méteren több hó lesz, mint lent a városban és bár nem vagyok egy tél- és hidegimádó, azért a havat szeretem :) és mennyivel szebb is, ha kinézek az ablakon, nem a szürke tájat, hanem havas, ragyogó-szikrázó hegyeket, dombokat látok :) És meg kell hagyni azt is, hogy reggel hatra le voltak takarítva az utak, olyannyira, hogy Gábornak nem volt probléma hajnalban a hátsókerék-meghatjású BMW-vel munkába indulni.



Megépítettük az idei tél első hóemberét és sor került az első szánkózásra is :))


A szomszéd, szintén vonat-imádó kisfiúval a közeli bevásárlóközpontba mentünk, ahol a fiúk kedvükre körözhettek a kis liliputi vonattal a téli tájak között :))


November végén anyukámék töltöttek itt egy hetet, persze hatalmas volt a boldogság, az öröm, Marcelnek nagyon sokat jelentenek a nagyszülők és bizony sokszor szomorú a szívem amiatt, hogy ilyen keveset találkoznak csak :(( Hisz olyan értékes kapocs ez, annyit ad mind a nagyszülőknek, mind Marcelnek..

Névre szóló sütivel vártuk őket :)))




A falu temploma mellett felállítottak egy kis gyertya-öntő/készítő sátrat, Marcel egyik nap egy csodálatos gyertyával jött haza az oviból, aznap gyertya-öntésre vitték őket, hatalmas élmény volt neki. Olyannyira, hogy mindenképp velünk is szeretett volna elmenni, megmutatni, hogyan készül, hogyan kell csinálni a gyertyákat. Még soha nem próbáltuk és tényleg szuper volt. Kétszer is visszamentünk, mondjuk Marcelnek harmadszorra már elfogyott a türelme, de én és anyukám lelkesek voltunk :))) Persze az utolsó simításokat, díszeket, angyalkát nem mi faragtuk rá, de így is nagy élmény volt és nagyon szép gyertyák születtek :))




November utolsó napján Brienzbe mentünk, hogy harmadik évben is megnézzük az ottani nagyon hangulatos karácsonyi vásárt. Sajnos nagyon nagyon hideg volt és bár most nem sötétben, hanem napközben értünk oda és még a nap is sütött, de így is teljesen átfagytunk. A városka és a vásár azért továbbra is a leghangulatosabbak közé tartozik :))














Advent első vasárnapjára előkerültek a díszek, fények, a Betlehem, amit még nagypapám és nagymamám készített és persze volt adventi koszorú, az elmaradhatatlan isler és Bach Karácsonyi oratórium-ja is :)) Jó volt, hogy anyukámékkal együtt tudtuk meggyújtani az első gyertyát :))


Kreatívoskodás terén nem sokat haladtunk előre, valahogy Marcel mostanában nem annyira partner benne, azért az oviban minden nap készítenek valamit és itthonra valahogy elfogy a lelkesedése :))) Egyébként nagyon kedves kis rituáléik vannak a kindergartenben, reggelente közös gyertyagyújtás, minden nap van egy stern-kind, egy csillag-gyerek, akinek a papucsában van elrejtve egy csillag és aznap ő a gyertya-felelős :) Emellett készülnek a karácsonyi műsorra is, 17-én lesz az előadás, az iskolásokkal együtt a tornateremben, kíváncsi vagyok nagyon, mert Marcel nem arról híres, hogy nagyon szeret szerepelni, legalább is nagy tömeg előtt nem :))

Amit készítettünk, az egy nespresso-kapszulás karácsonyfa, már hetek óta gyűjtögettem a kapszulákat, szerintem szép lett :))


A Mikulás is járt nálunk, nagy lelkesen pucolta Marcel 5-én este a csizmáit és persze volt is öröm hatodikán reggel. Hogy mennyire hisz még a "mesékben", a Mikulásban, az angyalokban, nem tudom, sokat kérdez, ahogy látom, valahol a határon van, még szeretné elhinni a csodát de ugyanakkor nagyon racionálisan gondolkodik sok mindenről :) De még azért erősebb a hite :))

Az oviban is járt a mikulás, vagyis ők mentek ki az erdőbe a mikuláshoz, ha jól vettem ki Marcel szavaiból :)) Névre szóló kis mézeskalácsot kaptak, amit csak a szomszéd gyerekek tudtak megmutatni, Marcel felfalta az egészet, mire hazaért :) Persze az immár szokásossá vált mikulásos vonatozás sem maradhatott el a Schadau-parkban, ahol Marcel szépen, igaz magyarul énekelt egy dalt a mikulásnak :))


A fotózást idén sem úszta meg, többé-kevésbé partner volt benne :))








Tegnap pedig Gruyère középkori városkájába mentünk megnézni a karácsonyi vásárt, ami önmaga nem volt egy nagy szám, pár kis sátor, viszont csodás fények, kivilágítás és mikuláskörmenet, no meg az egész városnak nagy hangulata van, csak ajánlani tudom minden évszakban :))


Ma pedig már két gyertyát gyújtottunk meg a koszorún és megy ezerrel a visszaszámlálás :))

1 Kommentar:

Csilli hat gesagt…

Orsikám, csodásak a fotók!!!! Nagyon irigylem azt a gyönyörű fehérséget, ami most nálatok van!!! :) És Marcel mekkora lett... Klassz a sorozat amit FB-ra feltettél, hihetetlen mennyit nő, évről évre. Szerintem legalább egy fej különbség lehet közte és Milán között (most végre már 104 centi :D )
Jövőre tanulnak majd a srácok síelni, és ha már van egy biztosabb alap, akkor tuti tervezünk majd egy svájci síelést, remélem addigra Ti is megtanultok :D Annyira hangulatosan ezek a svájci hegyi falvak, hogy muszáj lesz egyszer oda is eljutni :)
Azért nemsemmi a kilátás a konyhaablakodból... Amúgy is imádok főzni, és az enyém sem rossz, de ott... vagy a teraszotokon ücsörögnék, vagy a konyhában hasznosítanám magam :D Na megyek, lassan indulunk fociedzésre Milánnal, úgyhogy kívánok Nektek békés, boldog, meghitt, szeretettel teli ünnepeket, és boldog új évet!
millió puszi, vigyázzatok magatokra, és rakj még fel soksok gyönyörű téli fotót!! :)